Miket érint a változás?
2023. decemberében módosult a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.), mely módosítás többek között két civil szervezet – az eddig egyesületi formában működő Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET), valamint Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSZ) – sportköztestületté való átalakulásáról rendelkezett.
A köztestület és az egyesület viszonya
Mindenekelőtt azt szükséges kifejteni, hogy a két jogi személyt érintő típus-változás milyen jogi relevanciájú különbségeket hordoz magában.
Ma az egyesület fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:63. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint:
„Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.”
A szabályozásból tehát látható, hogy az egyesület a személyek (tagok) szabad akaratából létrejövő olyan magánjogi jogi személy, amely a tagok tevékenységének koordinálásával valósítja meg a tagok közös célját, kiemelt hangsúly helyeződik tehát az egyesületi tagsági jogokra.
A köztestület definícióját pedig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006 évi LXV. törvény 8/A. § (1) bekezdése tartalmazza, melynek értelmében:
„A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.”
A két jogi személy típusának közös jellemzői értelmében mind az egyesület, mind a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, azonban közelebbről megvizsgálva, tekintettel az egyesület magánjogi, valamint a köztestület alapvetően közjogi jellegére, éles eltéréseket tapasztalhatunk közöttük.
Létrehozásukat tekintve az egyesületeket a tagok önkéntes elhatározás alapján, bírósági nyilvántartásba vétellel hozzák létre, rendeltetésük a tagok szervezése saját, általuk meghatározott céljaikra, míg köztestületek létrehozását törvény rendeli el, rendeltetésük pedig alapvetően a tagok közcélokra történő szervezése. Az általuk ellátandó feladatok vonatkozásában az egyesület feladatait a tagok határozzák meg, míg a köztestületek a tagok által meghatározott feladatok mellett közfeladatokat – jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatokat – is ellátnak. Lényeges különbség továbbá, hogy ellentétben az egyesületekkel, a köztestületek közhatalmi jogosítvánnyal is fel vannak ruházva, állami felügyeletüket pedig államigazgatási szervek, illetve a közigazgatási ügyben eljáró bíróság látja el.
Noha a köztestületek alapvetően közjogi jogi személynek minősülnek, rendeltetésük, valamint az általuk ellátandó közfeladatok tekintetében megragadhatóak közjogi és magánjogi aspektusól is. Közjogi értelemben ugyanis közhatalmat közvetítenek a tagok felé, ugyanakkor a magánjogi jellegüket tekintve ellátják a tagok érdekképviseletét az állammal szemben, ezért is helytálló „köztes testületnek” nevezni őket.
A fentiekben kifejtettek szem előtt tartásával fontos megjegyezni, hogy a 2006. évi LXV. törvény 8/A. § (5) bekezdése értelmében a köztestületekre, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát a Ptk. rendelkezései háttérszabályként alkalmazandóak a köztestületekre.
A köztestületeknek több típusa is elkülöníthető egymástól, léteznek kamarák (pl.: Magyar Ügyvédi Kamara), akadémiák (pl.: Magyar Tudományos Akadémia), gazdasági közigazgatási köztestületek (pl.: Magyar Szabványügyi Testület), rendészeti köztestületek (pl.: Országos Polgárőr Szövetség), valamint sportköztestületek (pl.: Magyar Olimpiai Bizottság). Egyebekben a jelen írás az Stv. 2023. decemberi módosításával érintett két új sportköztestülettel foglalkozik.
A sportköztestületekről általában
A sportköztestületek olyan köztestületek, melyek a magyar sportigazgatás tekintetében a sport egyes területein alapvetően közfeladatok, illetve egységes érdekképviseletet ellátására hivatottak. Az Stv. sportszakigazgatási rendszere szerint köztestületi státuszt csak azok az úgynevezett ernyőszervezetek kapnak, melyek az állam által átvállalt, delegált feladatokat látnak el, vagyis olyan közfeladatokat végeznek, amelyek köztestületi feladatellátás híján az állam feladatai lennének. Az ilyen szervezetek legfőbb közfeladata a sportcélú állami támogatások elosztási mechanizmusának kialakításában való részvétel, illetve az állami támogatások tagok részére való szétosztásának koordinációja, valamint érdekképviseleti és sportszakmai jogosítványok gyakorlása.
A Magyar Edzők Társasága
Az Stv. 2025. január 1. napján hatályba lépő 46/S. § (1) bekezdése értelmében:
„A MET a magyar sportban edzői tevékenységet folytató személyek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az Stv-ben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület.”
Legyen szó akár élsportról, vagy akár szabadidős tevékenységként végzett sportról, vitathatatlan, hogy a sporttevékenység legfontosabb humán szereplői közé tartoznak a sportolók mellett edzőik; az edző a nevelés, az egészségmegőrzés, az értékteremtés megvalósítása, a siker egyik kulcsszereplője. Az edzői munka megbecsülését jellemzően az edzők munkája, sportolóik eredményessége alapján mérik, ennek tudatában pedig a magyar sportigazgatás kiemelt figyelmet szentel a színvonalas edzőképzés jogi szabályozási kereteinek megteremtésének.
A Magyar Edzők Társasága 1993 óta létező érdekvédelmi, szakmai, képviseleti és továbbképző szervezete a Magyarországon edzői tevékenységet végző szakembereknek. Megalakulása óta tagjainak száma megsokszorozódott, és széleskörű szakmai támogatással fejti ki tevékenységét. A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI törvényhez fűzött indokolás (a továbbiakban: Indokolás) kiemeli, hogy az edzői szakma, hivatás presztízsének megőrzése, növelése, az edzők nyilvántartásba vétele céljából indokolt a MET köztestületté történő átalakítása, a MET eddigi tevékenysége, tapasztalatai, eredményei pedig alkalmassá teszik a köztestületi feladatok ellátására.
A MET alapszabályában rögzített célja és feladata, hogy a sport különböző területein tevékenykedő edzők számára sportszakmai, tudományos, módszertani, érdekvédelmi fórumot teremtsen és ezzel segítse munkájukat. A MET-be tagként történő belépés önkéntes, tagként való felvételét kérheti bármely sportszakember vagy olyan jogi személy, amely a sportedzés vagy a sportoktatás területén tevékenykedik. Az Indokolás szerint a MET-ben való tagság a MET köztestületi státuszával presztízst jelenthet az edzői szakmában.
A Sportegyesületek Országos Szövetsége
A MET mellett az Stv. 2023. decemberi módosításával érintett civil szervezet a SOSZ, az Stv. 2025. január 1. napjától hatályos 46/Y. § (1) bekezdése értelmében ugyanis:
„A Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSz) a sportszervezetek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület.”
Az Indokolás kifejti, hogy a SOSZ köztestületként végzett tevékenysége alapvetően a tag sportszervezetek – melyek verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport területén működő sportszervezetek lehetnek – érdekeinek képviseletére, működésük hatékony támogatására, segítésére irányul annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el a törvényben meghatározott feladataikat.
Összefoglalva tehát, az Stv. 2025. január 1. napjával hatályba lépő rendelkezései két új köztestület létrehozásáról – pontosabban két, már létező, egyesület átalakulásáról – rendelkeznek, melyek alapjaiban változtatják meg a két érintett jogi személy – a MET és a SOSZ – szervezetét és az általuk ellátandó feladatok körét, hiszen ezzel kilépnek a magánjog szabályozási keretein kívülre, s közjogi formát öltenek, ennek folyományaként pedig – a már az eddigi szabályozás alapján ellátandó érdekképviselet mellett – közfeladatok ellátására is hivatottak lesznek. A MET és a SOSZ átalakulásához kapcsolódó kiegészítő szabályokat az Stv. átmeneti rendelkezései – 78/T–78/U. § – tartalmazzák.
- szeptember
Készítette:
Schmidt Ádám és Társa Ügyvédi Iroda
Források:
- a sportról szóló 2004. évi I. törvény;
- a sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI törvényhez fűzött indokolás;
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;
- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény.