Amit az egyszerűsített honosításról tudni érdemes...
Jelen cikk a magyar állampolgárság származékos úton való megszerzésével, tehát a honosítással, illetve kifejezetten a kedvezményes honosítás egyik altípusával, az egyszerűsített honosítással foglalkozik. Célja egy átfogó képet adni az egyszerűsített honosítás feltételeiről, kiegészítve néhány dogmatikai érdekességgel, illetve a hazai szabályozással.
Röviden az állampolgárságról
Egy adott állam állampolgársága keletkezhet automatikusan – a törvény erejénél fogva – illetve megszerezhető kérelemre. A különböző állampolgársági szabályozásokat tekintve kettő alapvető elv
létezik az állampolgárság keletkezésére vonatkozóan, ezek pedig a területi elv (ius soli), illetve a leszármazás elve (ius sanguinis). A ius soli elve alapján annak a személynek keletkezik állampolgársága az adott állam tekintetében, aki az adott állam területén születik, függetlenül felmenőinek állampolgárságától. A ius soli érvényesül például az Amerikai Egyesült Államokban. Ezzel szemben a ius sanguinis elve szerint, ha valaki vér szerinti leszármazója egy magyar állampolgárnak, akkor ő maga is magyar állampolgár lesz, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy mely állam területén születik.
Érdekesség, hogy amennyiben a két elv ütközik – például magyar szülők gyermeke születik az Egyesült Államokban – akkor kettős állampolgárság keletkezhet.
Az állampolgárság származékos módon történő megszerzése a honosítás.
A magyar szabályozás
Az Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerint, „Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár”, Magyarország tehát alapvetően a ius sanguinis elvét követi az állampolgárság automatikus megszerzését (keletkezését) tekintve.
Az Alaptörvény ugyanakkor a fent idézett G) cikk (1) bekezdésében egyúttal felhatalmazást is ad a törvényhozónak, hogy sarkalatos törvényben a fentiekben említett szabályon kívül az állampolgárság megszerzésére, illetve keletkezésére további eseteket határozzon meg.
A kérdéses sarkalatos törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.), amely tartalmazza a további jogszabályi rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy mely esetei léteznek még a magyar állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének. Megjegyzendő, hogy az Ápt. 3. § (3) bekezdése révén a ius sanguinis elve mellett a ius soli elve megdönthető vélelemként megjelenik a magyar szabályozásban, mivel kimondja, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező
hontalan szülők Magyarország területén született gyermeke, illetve a Magyarország területén talált, ismeretlen szülőktől származó gyermek az ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak tekintendő.
Honosítás
Az Ápt. A magyar állampolgárság megszerzése alcíme alatt intézményesíti a honosítás, mint az állampolgárság megszerzésének jogcímét, mely nem alanyi jog, feltételeinek fennállása esetén nem jár automatikusan, ugyanis a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megadásáról. A honosítás alapesete a következő követelményeket foglalja magában.
4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt
büntetőeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a
törvény alapján mentesül és magyar nyelvtudását igazolja.
Az Ápt. emellett intézményesít „kedvezményes” honosítási lehetőségeket is, melyek lényege abban áll, hogy az Ápt. a fentiekben kifejtett követelményrendszer alól hol több, hol kevesebb feltétel vonatkozásában ad felmentést. Így a magyar állampolgárság megszerzése a kedvezményes esetekben akár kedvezőbb feltételek mellett, illetve akár kevesebb követelmény teljesítésével is megtörténhet. A honosítási kedvezmények alapvetően a hontalanság kiküszöbölésének elvének igyekeznek – törvényi szabályozás révén – eleget tenni.
Egyszerűsített honosítás
Az Ápt. szövegezése alapján, az egyszerűsített honosítás feltételrendszere a következő.
Ápt. 4. § (3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.
Tehát, az magyar jog szerinti büntetlen előéletű nem magyar állampolgár, aki vonatkozásában magyar bíróság előtt nincsen folyamatban büntetőeljárás sem a kérelem elbírálásakor, és akinek honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, továbbá akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti a magyarországi származását és igazolja magyar nyelvtudását, annak a magyar állampolgárság honosítással való megszerzéséhez nem szükséges teljesítenie az Ápt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott a), c), valamint e) pontok által támasztott követelményeket.
A hivatkozott törvényi rendelkezés vagylagossága a magyar állampolgár felmenő, illetve a magyarországi származás valószínűsítése viszonyában értelmezendő, a magyar nyelvtudás igazolása mindkettő esetben szükséges. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálja pedig továbbá, hogy az illető Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát veszélyezteti-e.
2023. szeptember
Készítette:
Schmidt Ádám és Társa Ügyvédi Iroda
Források:
Magyarország Alaptörvénye
1997. évi LV. törvény a honosításról