Az Országgyűlés 2023 májusában elfogadta a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt, az ún. Panasztörvényt.
A Panasztörvény (vagy „whistleblowing” törvény) a magán-, illetve akár a közszféra szervezeteinél észlelt visszaélések bejelentésére, valamint azok kivizsgálására kíván (hatékony) megoldást teremteni azzal, hogy bizonyos szervezetek számára kötelezővé teszi ún. belső visszaélés-bejelentési rendszer kialakítását és működtetését. A whistle-blower az a személy, aki, szó szerinti fordításnak megfelelően „megfújja a sípot”, tehát bejelentést tesz egy szervezetnél történt visszaélésről annak érdekében, hogy az adott szituáció kivizsgálásra kerüljön.
A Panasztörvény célja elsősorban egy uniós irányelv (az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv) átültetése a magyar jogba, mely lehetőséget kíván biztosítani az olyan munkahelyi visszaélések kivizsgálására, amelyek esetlegesen hatékonyabban elintézhetőek, megoldhatóak a bíróság igénybevétele nélkül.
A törvény személyi hatálya
A Panasztörvény a foglalkoztatottak száma, illetve a foglalkoztató szervezet típusa szerint szabályozza személyi hatályát. Ennek pontos meghatározásához szükségszerű a Panasztörvény által meghatározott legfonottasabb fogalmak ismerete, melyek a következők.
- foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi;
- foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat;
- foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
A Panasztörvény foglalkoztatásra irányuló jogviszony definíciója nem szűkítendő le csupán a munkaviszonyban történő foglalkoztatásra, ugyanis a definíció a „minden olyan jogviszony” fordulatot alkalmazza, amelyből kiolvasható, hogy az értelmezés nem csak egyféle jogviszonyra irányul.
Eltérő szabályok: Magánszféra – közszféra – foglalkoztatottak száma – hatálybalépés
A Panasztörvény személyi hatályán belül elválasztandó egymástól a közszféra és a magánszféra, ugyanis a két kategória vonatkozásában eltérő a szabályozás.
a) Magánszféra
A Panasztörvény magánszférára vonatkozó szabályai szintén differenciáltak az adott szervezetnél való foglalkoztatottak száma alapján. Amennyiben a foglalkozatottak száma 50 fő alatt van, úgy a Panasztörvény 18. § (4) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése fakultatív.
Abban az esetben, ha a foglalkoztatottak száma 50 és 249 fő közötti, abban az esetben a 18. § (1) bekezdése alapján a szervezetnek kötelezően létre kell hoznia a rendszert, kiemelendő ugyanakkor, hogy ezen szervezetek a 18. § (3) bekezdése alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. Ezen utóbbi szervezetekre vonatkozóan a Panasztörvény rendelkezései 2023. december 17. napján lépnek hatályba.
Amennyiben a foglalkoztatottak száma meghaladja a 249 főt, úgy a Panasztörvény magánszférára vonatkozó szabályai szerint e szervezeteknek is kötelezően létre kell hozniuk a belső visszaélés- bejelentési rendszert, ugyanakkor – eltérően az előző bekezdésben foglaltaktól – ezen kötelezettségnek a szervezetek csak és kizárólag önállóan tehetnek eleget, nincs lehetőség tehát közös rendszer létrehozására. E szervezetekre vonatkozóan a Panasztörvény 2023. július 25. napját határozza meg a hatálybalépés napjaként.
A Panasztörvény 18. § (2) bekezdése tartalmaz egy felsorolást, ami a törvény különös szabályaként értékelhető és amely a korrupció visszaszorítására irányul. A törvény meghatároz ugyanis olyan szervezeteket, amelyeknek a foglalkoztatottak számától függetlenül kötelező létrehozni a belső visszaélés-bejelentési rendszert.
18. § (1) Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató,
b) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató,
c) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató, és
d) a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a (2) bekezdés a) pontja egy utaló szabályt tartalmaz, a teljes kép érdekében szükséges tehát ellenőrizni a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hivatkozott rendelkezéseit is.
Pmt. 1. § (1) E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
- hitelintézetre;
- pénzügyi szolgáltatóra;
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
- nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
- ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
- könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
- könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási,
illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; - játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást,
távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; - nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
- árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
- ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
- bizalmi vagyonkezelőre;
- virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
- letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;
- kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
- kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és
- székhelyszolgáltatóra.
1a) E törvény hatálya kiterjed arra, aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást Magyarországon [az (1) bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].
A hivatkozott szervezetekre tehát szintén kiterjed a Panasztörvény hatálya – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül.
b) Közszféra
A Panasztörvény az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó foglalkoztatókat, tehát az állami és önkormányzati szerveket tekinti a közszférába tartozó szerveknek. A közszférára vonatkozóan a Panasztörvény szabályozási módszere didaktikailag eltér a magánszférában alkalmazottaktól, a szabályozás alapját tehát alapvetően nem a foglalkoztatottak száma adja.
A közszférában – a magánszférára irányadó szabályozással ellentétesen – a rendszert (a törvényben meghatározott kivétellel) kötelezően létre kell hozni a foglalkoztatottak létszámától függetlenül. Van lehetőség e körben is közös rendszer létrehozására, ezt a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv teheti meg.
Ahogyan az fentebb említésre került, a Panasztörvény tartalmaz kivételszabályt a közszféra esetében is,
nem kötelező – azonban fakultatív módon létre hozható – ugyanis létrehozni a belső visszaélés- bejelentési rendszert a 10.000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzatának, valamint a helyi
önkormányzat, állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy az állami szerv, helyi önkormányzat, illetve ezek irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság esetében.
A Panasztörvény valamennyi, közszférára vonatkozó rendelkezése 2023. július 25. napján lépett hatályba.
A rendszer működtetése
A belső visszaélés-bejelentési rendszert – a törvényben foglalt kivétellel – a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti.
A kivétel: A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződéses megállapodás keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell.
A foglalkoztatónak lehetősége van tehát a rendszer működtetőjét szervezeten belül kijelölni, vagy ki is szervezheti ezen tevékenység ellátását szervezeten kívülre.
A rendszer működtetője a rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 napon belül visszaigazolást küld a bejelentő számára, mely keretében általános tájékoztatást ad a panaszt/bejelentést tevőnek az eljárási és adatkezelési szabályokról. A működtető lehetőleg a legrövidebb időn belül, de 5 legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja a panaszban/bejelentésben foglaltakat.
A bejelentővédelmi ügyvéd
A Panasztörvény III. fejezete rendelkezik a bejelentővédelmi ügyvédről. Az állami szerveket, helyi önkormányzatokat, valamint az állami szervek vagy helyi önkormányzatok irányítása, vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerveket kivéve, a jogi személy a Panasztörvény II. Fejezete („Visszaélések Bejelentése”) szerinti, valamint a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására.
Összeférhetetlenségi szabályt hoz a törvény e vonatkozásban, miszerint a megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.
Készítette:
Schmidt Ádám és Társa Ügyvédi Iroda
2023. augusztus